måndag 23 mars 2009

So somehow instrict and need are two different things but also joint.

Az ösztönöket nem lehet irányítani, azok velünk születettek. Mondhatnánk, hogy ez az ember (és más organizmusok) programja, és ahogy a program fut, irányítja a cselekedeteket, érzelmeket hoz létre, vonzódást, szorosan kapcsolódik a szervezetünkhöz és a lelki folyamatokhoz, az egyetlen ami kontrollálja, az agy és a személyiség.

A fajfenntartási ösztön arra irányul, hogy fennmaradjon a génstruktúra, van valami utódgondozási ösztön is, ami elég sokat változott… és akkor jön a szexuális ösztön, ami szerintem inkább szükséglet, talán azért helyesebb az ösztön megfogalmazása, mert tényleg olyan erős szükségetté lépett elő, én ezért inkább modern human-nak nevezném, s nem unmodern- nek.

Szerinted itt lenne az idő, hogy programot cseréljünk?
Az ösztönöket nehezen lehet felülírni, de meg lehet csinálni. Nehéz azon elgondolkodni, hogy kontrollálásról van szó vagy megváltoztatásról. Úgy értem, ha az ösztönök megváltoznak, az azért van, mert a környezeti feltételek változnak, ez valószínűleg lehet manipulálni, de amikor létrejön az új, megváltozott ösztön, az ugyanúgy egy program lesz, ami azután irányítja a testünket. Elméletben összehasonlíthanánk a gépi programozással, de vajon bele lehet-e írni az emberi programba? Arra gondolok, hogy az egy már létrejött szervezet, test, a sejtjeink bizonyos időközönként meghalnak, újak fejlődnek, de a gének nem változnak (egy testen belül). Persze változtatható, bizonyos behatásokkal. Véleményem szerint ilyen gondolatokból táplálkoznak a sci-fi írók. :) Ezért olyan lenyűgözőek a sci-fik, a fantasyk, mert sokszor egy logikusan felépített gondolatmenetet követnek.


Nem lehet, hogy azért érezhető unmodern- nek, mert az ember még nem adaptálódott a környezethez? Nem gondoltál még arra, hogy amilyen gyorsan fejlődött/ fejlődik, változott a környezetünk, technikailag is, és annyira gyorsan nem zajlik az ember fejlődése? Egy szélsőséges példát mondok, de egy gepárd, nagy sebességre képes, de nem hal bele, nem rohan neki fáknak, összhang van a sebesség és az élete között. Az ember is képes nagy sebességre mesterségesen, még sem garantált, hogy életben (vagy épségben) is marad, különböző hibák, technikai, emberi stb. miatt, hiszen elsősorban nem a saját sebességét tudja csökkenteni, hanem a gép sebességét, amit használ.

Lehet, hogy már eltértem a tárgytól, de mindjárt visszafordulok.
Talán az ösztönök és igények nem harmónikus változása eredményezi azt, hogy (kicsit szociológiai szempontból nézve) kialakuljon egy frusztrált társadalom.

Volt egy nagy társadalmi esemény (világháború), ami után gyökeresen megváltoztak dolgok. Minden, gazdaság, tudomány, zene, és a szex is. Vagy legalábbis a szükségletek. Volt egy hatalmas robbanás, a lázadásé, valami, ami másabb, mint ahogy az öregek csinálták.. a rock’n roll, a hippik, feministák, make love not war, szexuális szabadság. Aztán rájöttek, hogy egy arany középutat kell keresniük, az ember már nem akar ( vagy kevés ember akar) kommunákban élni, de nem is olyan a helyzet, mint évszázadokkal ezelőtt. Lehetséges, hogy a mostani társadalom hedonistább?

Inga kommentarer: